Orosháza ismertető, turisztikai információk Orosházáról, orosházai képek, galéria | Orosháza.ÚtiSúgó.hu


Orosháza

ismertető, Orosházai képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Orosháza

Orosháza város Békés megyében, az Orosházi kistérség központja. Orosháza Békés megye harmadik legnagyobb városa Békéscsaba és Gyula után. A Dél-Alföldön helyezkedik el, a Viharsarokban. Népessége 30 ezer fő.


Orosháza több mint 250 éves város, amely ma Békés megye második legnagyobb és egyben legiparosodottabb városa. Gazdaságát kettősség jellemzi: természeti adottságai révén erőteljes a mezőgazdaság szerepe, de a város mégis az iparáról ismert. Orosháza gazdasága az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődött, mindez a város regionális vezető szerepkörét is meghatározta. A város amellett, hogy a térség legfejlettebb települése- jelentős oktatási, kulturális és szórakoztató központ is.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A városközpontban áll az egyetlen műemlék, a későbarokk stílusú evangélikus templom (1777-1830 között épült), melynek oltára előtt őrzik a Zombáról elhozott harangot. A Táncsics Gimnázium előtti téren található a Történelmi Emlékpark, Szervátiusz Tibor alkotása, mely a városalapítás 250. évfordulójára készült el.

A város utcáinak kellemes hangulatot kölcsönöznek a szobrok, emlékművek, melyek között Rajki László Szent István szobrával, valamint Horvay János és Pásztor János műveivel is találkozhat az idelátogató. A Könd u. 1. sz. alatti régi víztoronyban és a Tass utcában Magyarország egyetlen Kútmúzeumának gyűjteménye kapott helyet.

A Szántó Kovács János Múzeum gyűjteményét Juhász Balázs polgári iskolai tanár az 1900-as évek elején alapozta meg, 1945 után Nagy Gyula múzeumigazgató fejlesztette tovább. Állandó kiállítása a „Nyolc nemzedék élete” a városalapító ősöktől napjainkig tekinti át a település életének változásait.

Városunk kultúrtörténetében mindig meghatározó szerepet töltött be a művészet, különösen a képzőművészet. Számos alkotó indult innen a világhírnév felé, akik később sem feledkeztek meg szűkebb szülőhazájukról, műveikkel megajándékozták Orosházát. A millecentenárium évében elkészült Városi Képtárra a helyiek joggal lehetnek büszkék.

Mintegy 500 m2-es kiállítóterében olyan neves alkotók állandó kiállítása tekinthető meg, mint Boldizsár István (1897-1984), Bolmányi Ferenc (1904-1990), Pap Gyula (1899-1983) és Csáki-Maronyák József (1910-), festőművészek, valamint a Spanyolországban elhunyt világhírű orosházi szociofotós Müller Miklós (Nicolas Muller 1913-2000).

Fennmaradt néhány parasztbarokk és népi építészeti stílusban épült „napsugaras” faormú ház is. A Táncsics parkban a köztéri szobrok, emlékművek, emléktáblák a várostörténet jelentős alakjainak, eseményeinek állítanak emléket, számuk megközelíti a százat.

FÜRDŐKULTÚRA


A régi Orosháza és Szentetornya között - ma már belterületen - található a Gyopárosi tó, a város országosan ismert természeti nevezetessége. A tavat már a XVIII. század végi, II. József korabeli térkép is névvel jelöli. Elnevezését valószínűleg a partjain egykor bőven nyíló gyopár virágról kaphatta. Dr. László Elek községi orvos 1869-ben végeztetett vegyelemezése során kiderült, hogy a tó vize gyógyhatású, ezt a későbbi vizsgálatok is megerősítették.

Termálvize mozgásszervi és nőgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas. Az 1930-as években már országosan ismert fürdőhely volt, az "Alföld Gyöngye" néven emlegették. Ma fejlett fiziotherápiás szolgáltatásokkal várja a vendégeket, strandja gyönyörűen parkosított és kiépített, a feszített víztükrű víz-visszaforgatásos versenymedence pedig nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


Orosháza határában található a Kardoskúti Fehér - tó, mely a Körös - Maros Nemzeti Park része. A 488 ha szikes vízvilág hazánk egyik legértékesebb madárrezervátuma. A sziki legelőn természetes életkörülmények között él az ősi magyar rackanyáj és a szürkemarha gulya, mely szintén védett.

A közeli Nagytatársánci ősgyep igazi ritkaság: az utolsó jégkorszakot követő felmelegedés növényvilága maradt meg itt, egyedülálló növénytársulásban. A városkörnyéki tanyák ma romantikus szálláshelyek, a fejlődő falusi turizmus lovaglási és vadászati lehetőségeket kínál.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


A város és Gyopárosfürdő évente több kulturális és szórakoztató rendezvénynek ad otthont. Visszatérő rendezvényei a Nemzetközi Hajómodellező Verseny, Libamájfesztivál,Orosháza Fesztivál, Nemzetközi Lovasbajnokság és az Európai Kenyérünnep.

VÁROSTÖRTÉNET


Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az „-a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele.

Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát mint egy Békés megyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.
A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott – az itt lakók a harcok áldozatai lettek, vagy elmenekültek a nagyobb biztonságot jelentő királyi Magyarországra.

A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg. A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth-szobor a Kossuth-kultusz jelképe lett.

A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. A Nagyvárad–Fiumei vasútvonal megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését.

Vasúticsomóponttá válása, mely az 1870-es Alföld-Fiume vasút Szeged-Békéscsaba vonalánakmegnyitásakor következett be, valamint piaci tradíciói nyomán a város Dél-Békés legnépesebb és legfejlettebb városává vált.

Harruckern báró 1775-ös halála után a gróf Károlyi család tulajdona lett Orosháza. Vasúti csomóponttá válása, mely az 1870-es Alföld-Fiume vasút Szeged-Békéscsaba vonalának megnyitásakor következett be, valamint piaci tradíciói nyomán a város Dél-Békés legnépesebb és legfejlettebb városává vált.

A történelem viharai Orosházát ugyanúgy érintették, mint az ország minden települését. A trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország" határmenti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett.

Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfifeldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált.

Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött. 1946-ban – Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte.

A tanyákat az 1960-as években nagyrészt lebontották, ugyanakkor fokozatosan megerősödtek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élniakarásának eredményeként a nagyüzemi mezőgazdaság kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkált, országos hírnévre is szert téve.

Települések Orosháza közvetlen közelében

Települések Orosháza környékén

Orosházai és környéki programok

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu